Tokaj szőlővesszein

Már-már hagyomány nálunk, hogy minden évben, október 23-a környékén, elutazunk barátainkkal egy-egy hazai borvidékre.

Idén a Tokaji-borvidékre esett a választás, bár bevallom kicsit előítéletekkel indultunk az aszú hazájába, hiszen egyikünk sem az édesboros fajta és Tokajról egyértelműen mindenkinek az aszú, vagy valami édes muskotály jut elsőre eszébe. Hozzá kell viszont tennem azt is, hogy egy nagyon kedves barátunk invitálásnak is eleget tettünk ezzel az utazással, akinek borász édesapja csodálatos szárazborokkal is kecsegtetett.

Legyünk őszinték, Tokaj azért nincs közel, legalábbis Budapesttől. Így útközben Szerencset elhagyva egy Disznókő nevű helyen álltunk meg ebédelni és bár a választás spontán volt, de egy pillanatra sem bántuk meg. Csodálatos ételek, finom saját borok, gyönyörű környezet, ez az ami jellemzi ezt kis helyet, saját hegyoldallal, pincészettel, egyszóval mindennel, ami csak kell.

Tokaj turistaszemmel meglehetősen kétarcú: Egyrészről egy fantasztikus hangulatú csodaszép kisváros, másrészről mikor a főutcán és a borsoron műanyag petpalackokban állnak a borok a tűző napsütésben és nincs egy olyan igazán háziasan hívogató étterem, azért az kiábrándító tud lenni.

De nem szegte kedvünket semmi, hiszen az időjárás a tenyerén hordozott bennünket, ebben a 3 napban ugyanis végig verőfényes napsütés és közel 20 fokos meleg volt. Este már barátunknál, a Kései Pinczében üldögéltünk egy felejthetetlen egész estés borkóstolón, ahol apa és fia csodás boraikról anekdotáztak, és miközben kóstoltuk ezeket a valóban szép borokat kemencében sült finomságokat is kaptunk melléjük. Száz szónak is egy a vége ebben a három napban körbekirándultuk az egész borvidéket, jártunk például Erdőbényén, a festő kis faluban, ahol a Turján pince tárt kapukkal várt bennünket és készséggel vezettek körbe minket a birtokon, de Boldokőváralja vagy Füzér sem okozott csalódást. Megállapítottuk, hogy a Tokaji-borvidék igenis gyönyörű hely, csodálatos tájakkal, fantasztikus borokkal (csak tudni kell, hogy hol kóstoljon az ember) és bizony van élet az aszún túl is. Kis utazásunkat Encsen zártuk, az Anyukám mondta nevű gasztrocsodában, de erről majd egy külön bejegyzésben…

Disznókő desszert

Na melyik az aszúszem?

Tokaj szőlővesszei

Tavasz az öszben

A kert...:)

Mesél az erdő

Naplemente másképpen

Turján kert

Made in Erdőbénye

Minőségi szőlőlé:)

Szoba kilátással (Boldogkőváralja)