2012. augusztus 29., szerda

Mekk Mester


Drága jó unokatestvéremnek két nagy szenvedélye van: a Harley Davidson és a kecskék (jó párosítás ugye?). Már többször felvetettem neki, hogy mi lenne, ha kecskesajtot készítene, ha már ott az a sok szép jószág. Mivel még soha nem csinált ilyet, ezért győzködnöm kellett egy darabig, de végül használt a sok könyörgés és nekiállt a „sajtszakmának”. Az internetről szerzett be minden hasznos infót ezzel kapcsolatban és azt hiszem, nagyon jó úton halad… A napokban ugyanis megkaptam az első kóstolót (70 dkg) az általa készített kecskesajtból és mondhatom isteni.
Az elején kicsit megrettentem, hogy mit is csináljak én ennyi sajttal, de aztán jött az ihlet, majd az internet és végül a pácolt kecskesajt.

Pácolt kecskesajt

Hozzávalók:
félkemény kecskesajt
fehér vagy lilahagyma
fokhagyma
friss rozmaring
egész tarkabors
só, szükség szerint
olívaolaj
egy jó adag türelem

A kecskesajtot kis kockákra vágjuk, a hagymát és a fokhagymát vékonyan felszeleteljük, a rozmaring leveleket lehúzzuk az ágakról.
Ezután mehetnek az üvegbe. Egy sor sajt, erre a hagyma és a fokhagyma, majd a bors és a rozmaring. Csak akkor sózzuk meg, ha nem elég sós a sajt. Addig folyatatjuk a rétegezés, amíg az üveg meg nem telik. Ezután felöntjük az olajjal és a hűtőben egy hétig érleljük, ha bírunk annyit várni. Friss kenyérrel a legfinomabb.

2012. augusztus 28., kedd

Őszre várva


Lassan beköszönt az ősz és vele az az időszak, amikor nehezebb sült húsok kerülnek terítékre. Az egyik nagy kedvencem a konfitált kacsacomb (ennek receptjét majd később osztom meg veletek), amelyhez számomra nélkülözhetetlen kiegészítő a gyümölcsös chutney. Néhány éve próbáltam először elkészíteni és annyira megszerettem, hogy azóta nem telik el úgy nyár, hogy ne gondoskodjak néhány üvegről.
A chutney szinte bármilyen gyümölcsből elkészíthető és mindenki a saját ízlése szerint fűszerezheti. Én ezúttal a nagy kedvencre, a szilvásra szavaztam.

Szilvachutney

Hozzávalók:
1 kg szilva
8 dkg vaj
40 dkg lilahagyma
3 evőkanál barna cukor
2-3 szem csillagánizs
1 rúd fahéj
7-8 szem kardamom mozsárban összetörve
2 csili paprika kimagozva és feldarabolva
kis darab gyömbér lereszelve (hüvelykujjnyi)
2 gerezd fokhagyma
1,5 dl vörösbor
2 evőkanál fehér balzsamecet vagy fehérborecet
só és frissen őrölt bors

A cukorból karamellt készítünk (nem kell kevergetni, csak hagyni, hogy a cukor elolvadjon), majd beletesszük a vajat és a kardamomot. Ezután beledobjuk a karikára vágott hagymát és 20-25 percig karamellizáljuk.  Ha kellően megpuhult a hagyma, mehetnek bele a fűszerek (csillagánizs, fahéj, reszelt fokhagyma, csili, gyömbér, só, bors), majd felöntjük a borral és az ecettel. Ezután tesszük bele a kimagozott és félbevágott szilvákat. Jól  megkeverjük, és addig főzzük, amíg a szilva szét nem esik. Ha megfőtt a chutney, még melegen sterilizált üvegekbe tesszük és jól bebugyolálva, az üvegeket fejjel lefelé állítva hagyjuk kihűlni.



2012. augusztus 24., péntek

Majdnem brownie


Az alábbi kreáció eredetileg fehér csokis brownie-nak, vagy inkább blondie-nak indult, csakhogy nem lett olyan krémes állagú, mint amilyennek szerintem egy brownie-nak lennie kellene. Utóbb rájöttem a sütőpor a ludas, ami az eredeti receptben szerepelt. Legközelebb biztosan kihagyom belőle, és akkor tuti olyan lesz, amilyennek álmodtam. Ettől függetlenül az íze isteni és fehér csokis piskótának neveztem el, a könnyű tésztája miatt.

Fehér csokis-mogyorós piskóta

Hozzávalók:
7 dkg vaj
20 dkg fehér csokoládé
12 dkg cukor
2 tojás
1 rúd vanília
15 dkg liszt
½ kiskanál sütőpor
1 csipet só
5 dkg étcsokoládé apróra törve
1 marék török mogyoró durvára törve

A vajat és a fehér csokit mikróban alacsony fokozaton összeolvasztjuk. A cukrot kikeverjük a tojással, hozzáadjuk a vanília kikapart magját és az olvasztott fehér csokis vajjal összedolgozzuk. A lisztet egy edénybe szitáljuk, hozzáadjuk a sót és a sütőport. Ehhez keverjük a tojásos-csokis masszát és simára dolgozzuk. Beleforgatjuk az étcsokit és a mogyorót, majd egy sütőpapíros formába öntjük és 180 C-os előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütjük. 



2012. augusztus 19., vasárnap

Panna Cotta


Mint azt már nagyon jól tudjátok imádom az olasz kajákat és desszerteket, az alábbi édességet azonban valamiért eddig még soha nem készítettem el. Nincs ennek semmi különösebb oka, egyszerűen most jutottam el odáig, hogy nekifogjak életem első panna cottájának.  Ezt a nagyon könnyen elkészíthető észak-olasz édességet én friss őszibarackkal készítettem, kis mézzel és fűszerekkel megbolondítva.

Vaníliás panna cotta mézes őszibarackkal

Hozzávalók:
4 dl tejszín
2 dl tej
1 rúd vanília
8 dkg nyírfacukor (Xukor)
3 lap zselatin
a mézes őszibarackhoz:
3 nagy őszibarack
2 kanál méz
5-6 db zöld kardamom
2 db csillagánizs

A tejet és a tejszínt egy kis edénybe öntjük, majd hozzáadjuk a nyírfacukrot és a kettévágott vaníliarudat. Kevergetve felforraljuk., majd kivesszük belőle a vaníliarudat. A zselatinlapokat 5 percre hideg vízben áztatjuk, hogy meglágyuljanak. A meglágyult zselatint a tejszínes keverékbe tesszük és kevergetve beleolvasztjuk.
A tejszínes krémet formákba öntjük, és a hűtőbe tesszük dermeszteni. 5-6 óra kell neki, hogy ne essen szét, amikor kiborítjuk a formából.
Tálalás előtt elkészítjük az őszibarackot. A barackokat meghámozzuk és kettévágjuk. A kardamomot és a csillagánizst száraz serpenyőben illatosra pirítjuk és beletesszük a mézet. Hagyjuk a mézet egy kicsit megbarnulni, majd beletesszük a felezett őszibarackokat és egy pár perc alatt karamellizáljuk.
A panna cottát a formák szélénél körbevágjuk, tányérra borítjuk és a mézes őszibarackkal tálaljuk.

2012. augusztus 10., péntek

Levendulák földjén



Tihanyban először a múlt században jártam (megöregedtem:)) egy iskolakirándulás alkalmával. Elvittek a kikötőbe minket, majd fölsétáltunk az apátsághoz, aztán még körbenéztünk egy kicsit, a szokásos körök… Akkor még semmi különlegeset nem találtam ebben az amúgy csodaszép városban. Azóta eltelt jó pár év, sőt évtized és mikor újra visszatértem- ezúttal már Kakaórockerrel-valami olyan csodára leltem ott, amiért azóta minden évben visszatérünk oda.  Hogy mi is ez a csoda nehéz szavakkal elmondani, egyszerűen megfog valami ebben a gyönyörű tájban. A házak, a kertek, a levendula illata, a Balaton látványa mind-mind magával ragad valahányszor ellátogatunk ide.
Most a balatoni nyaralásból egy napot szintén Tihanyra szántunk, csakis kettesben, és hogy milyen volt? A képek szerintem választ adnak mindenre. 

Házak, ablakok, kémények...




Levendula, levendula és még mindig levendula


A Belső-tó hórihorgas gémmel

Tihany feeling




Régi idők ízei


És végül ami Tihanyról elsőre eszébe jut mindenkinek